Jákó papagáj (Psittacus erythacus)


Leírása: 
Hossza 33cm.  Alapszíne halványszürke, a tollak szegélye fején és
nyakán világosabb, hasán sötétebb árnyalatú. Farcsíkja egészen
világos, csaknem fehéres-szürke. Szárnya 23-25cm, a kézevezők sötét-
szürkék, farkfedői és 8-9,5 cm-es farka korall-vörös. Írisze sárgásfehér,
fekete csőre 3,5cm-es, lába sötét-szürke.
A tojó csupasz pofafoltja a szem mögött lekerítettebb, az orra kisebb, a
fej profilban kerekebb; míg a farktollak a hímnél ,,kilógnak” az
evezőtollak alól, a tojónál rendszerint fedetten maradnak.
A fiatalok farka sötétebb vörös, az alsó farkfedők szürkék, csak csúcsi
részük vörös, íriszük előbb (kb. 4 hónapig) sötét-szürke, majd világos-
szürke (egyéves korig), később sárgás és kb. 2-3 éves korban alakul ki
a végleges színárnyalat.
Élőhelye: Közép-Afrika
Táplálása:
Alaptakarmány: csíkos napraforgó, kukorica, zab, búza, köles, fénymag,
kendermag, borsó. Ez szárazon és csíráztatva egyaránt. A félérett
napraforgót és a tejes kukoricát szívesen fogyasztják.
Zöldség: félérett kalászos búza-zab, lósóska, kender még zöld
felmagzott része, tyúkhúr, saláta, sárga, ill. fehérrépa, zeller reszelve
lágyeleséggel keverve.
Gyümölcs: alma, kivi, banán, ritkán narancs és mandarin (ebből a túl
sok hasmenést okozhat). 
Lágyeleség: keményre főtt reszelt tojás, kemény reszelt sajt, turmixolt
lisztkukac és előre gyártott száraz lágyeleség, ami vitamindús és
felszívja a nedvességet, ezáltal omlóssá teszi a keveréket. Én CÉDÉ-t
használok.
Tenyésztési tapasztalataim:
A nálam született Jákó tojó először hároméves korában tojt le, egy
négyéves hímmel volt párba állítva, de csak a következő évben lett 2
fióka, melyeket 2 hetes kortól kézzel neveltem.
A vadonbefogottaknál tíz példányt eresztettem tavasszal egy tágas
volierbe és hagytam, hogy maguk válasszanak párt. Az ősze beálltával
válogattam szét párokra. Az eredmény: egy pár már az első télen, 4pár
a következő évben keltett és azóta évi 1-2 fészekaljat nevelnek.
Keltetésre szánt odú: 30 cm átmérőjű természetes fatörzs vagy 50X30
cm alapterületű 40 cm magas fekvőodút használok. Mindkettőt
elfogadják.
Tenyész időszak általában a téli hónapokra esik, de egy-egy pár
tavasszal, ill. nyáron is kelt.
Volt egy pár Jákóm, amelyik keltett novemberben, márciusban és
augusztusban is. Egy éven belül 10 fiókát sikerült felnevelnem tőlük
(azóta sem volt ilyen). Általában három tojást tojnak, de előfordul,
hogy kettő, ritkább esetben négy a tojások száma.
A tojásokat 3 naponta rakja le. Általában már az első tojás után
elkotlik. Ha a madárházban száraz a levegő, akkor ajánlatos 2-3
naponta langyos vízzel bespriccelni a tojásokra, ill. az aljforgácsra. Az
első fióka 28 napra kel ki az elkotlástól számítva. Az esetek 90%-ában
jól nevelnek, de a gyűrűzés miatt 17-20 napos korban a fiókákat el kell
venni és utána nem ajánlatos visszatenni, mert a szülő lerághatja a
fióka lábát a gyűrű miatt. Ettől kezdve kézzel nevelem a bébiket. A
neveléshez Kaytee nevelőtápot használok és 4 hetes korig három
óránként etetek. Az inkubátor hőmérséklete 33 fok. A fiókák
növekedésének arányában csökkentem a hőmérsékletet és áttérek a 4
óránkénti etetésre.
Hat hetes korban elkezdnek nyílni a tollacskák, ilyenkor teszem őket
szobahőmérsékletre egy kartondobozba. Aljzatnak általában
hullámpapírt használok, ugyanis a Jákókra jellemző, hogy
kaparnak,rúgják a forgácsot és ilyenkor belekerülhet a csőrükbe a
forgács, amit lenyelnek, ez köztudottan bögy elzáródáshoz vezethet.
10 hetes korban kikerülnek kalitkába, és már felkínálok nekik tejes
kukoricát, sajtot, banánt, csíráztatott magvakat. Ha már csipegetnek
naponta háromszor, majd kétszer és végül már csak este kapnak bébi
tápot.
12-13 hetes korban önállóvá válnak.
Az egyedül tartott, kedvenc madarak sok törődést és foglalkozást
igényelnek.

Forrás: Deák János